A Flamenco Festival New York 25 éve, Miguel Marín művészeti vezető jóvoltából ünnepli a flamenco és New York kapcsolatát. A New York City Centerben tartott előadáson Marín arról beszélt, hogy a város több mint 100 éve tanúja és részese a flamenco hagyományának átalakulásának. A fesztivál fontos szerepet játszott ebben a történetben, bemutatva és visszahozva jelentős művészeket. Az idei kiadás is több héten és különböző méretű színházakon átível, intim koncerteket és látványos produkciókat foglal magában.
A "Gala Flamenca" Hagyománya
Mint ahogy az lenni szokott, a szerelem történetének középpontjában a "Gala Flamenca" áll – egy hagyományos formátum, amelyben a flamenco táncosok együtt kezdenek és fejeznek be egy produkciót, de főként egyéni "itt vagyok" szólókban mutatják meg magukat a zenekarral. A formátum egyik szokásos izgalma az új tehetségek bemutatása. A fesztivál első gálája 2003-ban Israel Galvánt és Rocío Molinát mutatta be, két fiatal ikonoklasztát, akik azonnal nagy hatást gyakoroltak, és hamarosan a művészet vezetőivé váltak.
Juan Tomás de la Molía: Egy Új Csillag Születése
Idén az új fiú Juan Tomás de la Molía, és ő is egy csoda. Fiúsan bájos a szakálla alatt, improvizációs könnyedséggel és szabadsággal táncol. Virtuóz ereje és sebessége van, de ami még fontosabb, inspirált zeneiséget és a meglepetés hangját alkalmazza. Kiemeli a mérték elhanyagolt területeit, és fokozza a feszültséget azáltal, hogy időnként a ritmus áramlása ellen halad.
El Farru: A Hagyomány Öröksége
A származást El Farru képviseli, egy roma dinasztia sarja: El Farruco unokája, Farruquito öccse, akinek New York-i debütálása a 2001-es első fesztivál szenzációja volt. Szólójához Farru piros öltönyt visel és sétapálcát forgat, amellyel és a lábával távirati jeleket kopog ki. Büszkén és kényelmesen viseli örökségét, mintha egy kis plusz súly lenne a dereka körül, és a család vad temperamentumával támad.
Manuel Liñán: A Hagyomány Nem Hagyományos Megközelítése
Manuel Liñán, aki az egész programot jellemző egyszerűséggel és eleganciával rendezi, hagyományos, de nem hagyományos módon. Egy rózsaszín, hosszú uszályú bata de cola ruhában, kendőt pörgetve, mint sok drag előadás, eltúlzott nőiességet ad elő – szinte a nőiesség absztrakcióját a flamencoban. A szigorú és matrónaszerű paróka alatt olyan arca van, mint Fred Gwynne-nek Herman Munsterként, és olyan lábmunkája, amivel de la Molía is versenyezhet. Csípőjét ringatja és vállát rázza, mint egy flamenco nagynéni, aki megmutatja, hogy még mindig bírja.
Szerkesztőségi vélemény: A "Gala Flamenca" évről évre bizonyítja, hogy a flamenco nem csupán egy hagyomány, hanem egy élő, lélegző művészeti forma, amely képes megújulni és új tehetségeket felkarolni. Juan Tomás de la Molía bemutatkozása és El Farru öröksége egyaránt azt mutatják, hogy a flamenco jövője biztos kezekben van, miközben Manuel Liñán kísérletező szelleme a műfaj határait feszegeti. Ez az előadás nemcsak a flamenco szerelmeseinek, hanem mindenkinek szól, aki nyitott a művészet és a hagyományok iránt.
A "Gala Flamenca" bemutatja a flamenco hagyományának és megújulásának erejét. Juan Tomás de la Molía új tehetsége és El Farru öröksége a jövő záloga, míg Manuel Liñán kísérletező szelleme a műfaj határait feszegeti.
Hozzászólások
Szólj hozzá te is!
vagy