Rejtélyes jelekkel ellátott tárgyak azt sugallják, hogy Európában már 40 000 évvel ezelőtt, jóval az ékírás megjelenése előtt használhattak egyfajta proto-írásrendszert. Egy Németországban talált tárgyakon lévő jelek elemzése alapján a kőkorszaki emberek az ékíráshoz hasonló komplexitású egyszerű írásformát használtak.
A felfedezés jelentősége
Amennyiben a kutatást megerősítik, ez több mint 30 000 évvel tolja ki a proto-írásrendszer megjelenését. Bár az ősi emberek régóta hagytak szándékos jeleket a tárgyakon, az Európába körülbelül 45 000 évvel ezelőtt érkező legkorábbi Homo sapiens csoportok ezt új szintre emelték. Számos tárgyuk – például függők, eszközök és figurák – grafikus szimbólumok sorozatával, például vonalakkal, keresztekkel és pontokkal volt díszítve. Ezek a csoportok szimbólumokat is festettek a barlangok falaira az állatok ábrázolásai mellé, és e szimbólumok jelentése régóta vitatott.
A kutatás módszertana
A szimbólumsorozatok használata különösen figyelemre méltó. Ewa Dutkiewicz régész szerint a „világosan alkalmazott, egymástól megkülönböztethető jelek ismétlődő, nagyon szisztematikus használata teljesen valami más”. A legfontosabb kérdés az, hogy mit jelentettek ezek a szimbólumok. Egyiptomi hieroglifákat megfejtő rosette-i kő nélkül szinte lehetetlen tudni, de a jelek használatának elemzésével kulcsfontosságú betekintést nyerhetünk.
Ennek feltárására Dutkiewicz és Christian Bentz nyelvész a délnyugat-németországi Svábföldi Jura régió barlangjaiban talált tárgyakon lévő jeleket elemezték. Ezeket a tárgyakat 43 000 és 34 000 évvel ezelőtt készítették az Európába érkező legkorábbi H. sapiens csoportok, az aurignaci kultúra idején. A leletek között – amelyek között furulyák, mamutok faragványai és állat-ember hibridek figurái is találhatók – 260 tárgyat több mint 3000 alkalommal véstek be 22 különböző szimbólummal. A leggyakoribb a V alakú bevágás, majd a vonalak, keresztek és pontok, míg más szimbólumokat, például Y és csillag alakú jeleket ritkábban használtak.
Az eredmények
A kutatók számítógépes modellekkel elemezték a szekvenciák komplexitását és információtartalmát. A mintákat összehasonlították a legkorábbi ismert proto-írásformával – a proto-ékírással, amelyet a Mezopotámiában Kr.e. 3500 és 3350 között készült agyagtáblákon találtak –, valamint a modern írással. A cél az volt, hogy megvizsgálják, milyen közös vonásai vannak a kőkorszaki jelrendszereknek a későbbi, információrögzítésre használt rendszerekkel.
Az elemzés megállapította, hogy az aurignaci jel-szekvenciák egyértelműen megkülönböztethetők a modern írástól. A kutatók meglepetésére azonban a 40 000 éves jel-szekvenciák statisztikai tulajdonságai hasonlóak voltak a legkorábbi proto-ékírásos agyagtáblákéhoz. Ez azt jelenti, hogy az Európában élő legkorábbi H. sapiens, akik vadászó-gyűjtögetők voltak, kifejlesztettek egy szimbólumrendszert gondolataik rögzítésére. Ez megfelel az írás egyik meghatározásának: az írás egy olyan rendszer, amely lehetővé teszi az emberi kommunikációt látható jelek konvenciója révén.
A szimbólumok jelentése
Bár a kutatás azt mutatja, hogy az aurignaci leleteken használt jelek konfigurációja közel áll a proto-ékíráshoz, ez nem jelenti azt, hogy a két rendszerben rögzített információk azonos jelentéssel bírtak. Tudjuk, hogy az ékírás egy számviteli rendszerként indult a termények mennyiségének rögzítésére, de mi a helyzet a kőkorszaki „írás” jelentésével? Vannak arra utaló jelek, hogy az aurignaci tárgyakon használt jelek egy része egyfajta naptár lehetett. Például az Adorant néven ismert oroszlánembert ábrázoló, mamutagyarból készült plakettet 13-as vagy 12-es sorokban elhelyezett pontok és bevágások díszítik, amelyek „naptári megfigyelések” lehetnek. Dutkiewicz szerint „van értelme annak, hogy ezek az emberek nyomon akarták követni az időt”.
Ő és Bentz azt is megvizsgálták, hogy különböző jeleket használtak-e a különböző típusú tárgyakon, és feltűnő használati mintákat találtak. A kereszteket – annak ellenére, hogy az egyik leggyakoribb jel volt – soha nem használták az embereket ábrázoló tárgyakon, de gyakoriak voltak az állatok, különösen a lovak és a mamutok faragványain, valamint az eszközökön. A pontokat azonban soha nem használták eszközökön. Dutkiewicz szerint „bármit is jelentsen ez, nem tudjuk megmondani. De ez egy szilárd minta, ami azt mutatja, hogy a jelek szándékos kiválasztása történt az adathordozón”. Ráadásul ezek a választások stabilak maradtak a tárgyak 10 000 éves időtartama alatt.
Szerkesztőségi vélemény: Ez a felfedezés átírhatja az írás történetét, és mélyebb betekintést nyújthat a korai emberek kognitív képességeibe és kommunikációs módszereibe. Ha a további kutatások megerősítik ezeket az eredményeket, az jelentősen befolyásolhatja a történelemkönyveket és az ősi civilizációkról alkotott elképzeléseinket. Az is elképzelhető, hogy a jövőben további hasonló leletekre számíthatunk, amelyek még jobban árnyalják majd a képet.
A kőkorszaki szimbólumok felfedezése átírhatja az írás történetét, betekintést nyújtva a korai ember kognitív képességeibe. A további kutatások megerősíthetik ezeket az eredményeket, befolyásolva a történelemkönyveket és az ősi civilizációkról alkotott elképzeléseinket.
Hozzászólások
Szólj hozzá te is!
vagy