Az ünnepek vége sokak számára örömteli időszak lezárását jelenti, amelyet a pihenés, a feltöltődés és a szeretteinkkel töltött idő jellemzett. Azonban a gondtalan napok után a visszatérés a munka világába gyakran nehézségekkel teli. Miért érezzük ilyen nehéznek a visszarázódást, és mit tehetünk a zökkenőmentesebb átmenetért?
Sokan az ünnepek alatt is dolgoznak, de a többség számára ez az időszak a lelassulásról, a kevesebb e-mailről és a csökkentett külső elvárásokról szól. Ez a mentális feltöltődés lehetősége, azonban ez nem mindenki számára van így. Az egészségügyi dolgozók például gyakran váltják egymást az ünnepek alatt, hogy biztosítsák a megfelelő ellátást. Mások számára, különösen a külföldön élő családtagokkal rendelkezőknek, az ünnepek drága repülőjegyeket, hosszú utazásokat és bonyolult logisztikai tervezést jelentenek. A korlátozott szabadság, a felborult rutinok és a társadalmi kötelezettségek kezelése azt eredményezheti, hogy a várt pihenés helyett az ünnepi időszak egy újabb stresszforrássá válik.
A pszichológiai és foglalkozás-egészségügyi kutatások következetesen kimutatják, hogy a szabadság rövid távon javítja a közérzetet. Egy de Bloom és munkatársai által végzett szisztematikus áttekintés (2009) megállapította, hogy a szabadság csökkenti a stresszt és javítja az egészségügyi eredményeket. Ezek az előnyök azonban viszonylag gyorsan elhalványulnak, amint az egyének visszatérnek a munkába. Hasonlóképpen, korábbi kutatások kimutatták, hogy bár a közérzet rövid szabadságok alatt javul, a legtöbb mutató a munkába való visszatérés után néhány héten belül visszatér a kiindulási szintre (Westman & Etzion, 2001). Ezek a megállapítások segítenek megmagyarázni, hogy az egyének miért érezhetik magukat kezdetben felfrissülve a szabadság után, mégis jelentős terhelést tapasztalnak röviddel a munkába való visszatérés után.
Számos pszichológiai mechanizmus járul hozzá ahhoz, hogy a szabadság után nehéz a munkába való visszatérés. Először is, az egyének elveszítik a lendületet. A strukturált munkától való távol töltött idő csökkenti a feladatspecifikus kognitív erőforrások iránti elkötelezettséget. Amikor a munka hirtelen, teljes intenzitással folytatódik, ezek az erőforrások túlterhelődhetnek, ami növeli a stressz és a hatékonyság hiányának érzését. Harmadszor, az elvárások gyakran nem felelnek meg a valóságnak. Sokan arra számítanak, hogy a szünet után azonnal produktívak lesznek, de a kutatások azt mutatják, hogy a szabadság pozitív hatásai nem fordíthatók le zökkenőmentesen tartós munkakészséggé, amint a követelmények felhalmozódnak (de Bloom et al., 2009). Végül maguk az ünnepek is fizikailag és érzelmileg megterhelőek lehetnek. A hosszú távú utazás, az alvászavar, a társadalmi követelmények és az időnyomás növelheti a fáradtságot, ami azt jelenti, hogy az egyének kimerült, nem pedig feltöltött erőforrásokkal térhetnek vissza a munkába (Kühnel & Sonnentag, 2011).
Számos stratégia támogathatja a zökkenőmentesebb visszatérést a munkába, és segíthet megőrizni a jólétet az ünnepeket követő első hetekben. Fontos a fokozatosság, a reális elvárások és a megfelelő pihenés biztosítása.
Hozzászólások
Szólj hozzá te is!
vagy