Sok vezető panaszkodik arra, hogy az emberek nem tartják be a határidőket, nem vállalnak felelősséget, és nem teszik meg, amit ígértek. De mi van akkor, ha a probléma nem a fegyelem, a motiváció vagy a munkamorál hiánya? Mi van akkor, ha a valódi ok az, hogy a vezetők nem veszik figyelembe a számonkérhetőség láthatatlan munkáját?
A számonkérhetőség alapjai
A számonkérhetőség nem a gyenge teljesítmény korrigálásával kezdődik; hanem jóval azelőtt, a normákban, elvárásokban és kommunikációs gyakorlatokban, amelyeket egy vezető teremt. Amikor vezető vagy, a számonkérhetőség soha nem történik elszigetelten. A számonkérhetőség nem követelhető ki. Ehelyett a számonkérhetőség együtt jön létre a világosság, a támogatás és a pszichológiai biztonság révén.
Vegyünk például egy vezetőt, aki átütemez egy pénteki határidejű jelentést, és nyíltan beszélget a koordinátorral, aki korábban rosszul kezelte a határidőket. A vezető többé nem tekinti lustaságnak a potenciális problémát, mivel megteremtette a nyílt teret, és a koordinátor kifejezte a három versengő prioritást, és tisztázást kért, hogy melyik a legfontosabb. Az ilyen helyzetekben válik elengedhetetlenné a feedforward fogalma, amelyet Marshall Goldsmith fejlesztett ki a visszajelzés jövőorientált alternatívájaként, és a növekedési szemléletmód, amelyet Carol Dweck fejlesztett ki. Mindkettő a tanulást, a folyamatos fejlődést és az előrehaladást hangsúlyozza, ahelyett, hogy a hibáztatáson vagy a múltbeli hibákon időzne.
A vezetői számonkérhetőség
A számonkérhetőség megértéséhez érdemes visszatérni az alapvető meghatározáshoz: felelősséget vállalni a tetteidért és döntéseidért, és betartani a kötelezettségeidet. De a vezetők számára ez a meghatározás hiányos. A vezetői számonkérhetőség nem csak mások felelősségre vonásáról szól; hanem arról is, hogy megteremtsük azokat a feltételeket, amelyek között mások felelősséget vállalhatnak. Biztosítanod kell, hogy a struktúrák, rendszerek, támogatás és elvárások olyan módon alakuljanak, hogy a számonkérhetőség reális, ne pedig törekvő legyen. A vezetőknek túl kell lépniük a felszínes elváráson, hogy „Mondd meg nekik, mit csináljanak, és meg kell tenniük”. Elvárás támogatás nélkül nem számonkérhetőség. Ez vágyálom. És a remény nem rendszer.
Akadályok és megoldások
A számonkérhetőség láthatatlan munkája megköveteli, hogy a vezetők feltegyék maguknak a kérdést: Miért nem sikerülnek az embereknek a dolgok? Ha ezek az alapvető feltételek hiányoznak, a számonkérhetőség összeomlik. Késéseket, kifogásokat, elkerülést vagy következetlen teljesítményt tapasztalhatsz. Ezek azonban nem a problémák okai; hanem tünetek. Ha a rendszerek nem világosak vagy rosszul vannak megtervezve, az emberek megtalálják a módját, hogy kijátsszák őket, gyakran akaratlanul. Elkerülhetik a felelősségvállalást, mert kockázatosnak érzik. Hibáztathatják a „rendszert”, más osztályokat, a bürokráciát vagy a nem világos elvárásokat, mert az ő szemszögükből ezek az akadályok valóságosak. És sok esetben igazuk is van.
Sok alkalmazót kérnek fel feladatok elvégzésére vagy döntések meghozatalára anélkül, hogy rendelkeznének a sikerhez szükséges idővel, felhatalmazással vagy erőforrásokkal. Egy személy nem tehető felelőssé valamiért, aminek nincs meg a módja a megvalósítására. Azonban azokon a munkahelyeken, ahol alacsony a pszichológiai biztonság, az alkalmazottak nem érzik magukat komfortosan abban, hogy azt mondják: „Nincs meg, amire szükségem van”, vagy „Ez a határidő nem reális”. Ha az alkalmazottak nem érzik biztonságban ezeket a problémákat felvetni, a vezetők akaratlanul is bűnrészesekké válnak a számonkérhetőség összeomlásában. Ha nem érzik, hogy hozzád fordulhatnak, akkor ugyanúgy felelős vagy az eredményért, mint ők. A számonkérhetőség nem azért sérül, mert az emberek nem törődnek, hanem azért, mert a környezet nem támogatja az őszinteséget, az átláthatóságot vagy a párbeszédet.
A vezető szerepe nem egyszerűen a munka kiosztása, hanem az út megtisztítása. Fel kell mérned az akadályokat, előre kell látnod a korlátokat, és el kell távolítanod azokat a súrlódásokat, amelyek megakadályozzák az embereket abban, hogy a legjobb munkájukat végezzék. Ez magában foglalja a strukturális akadályokat (pl. folyamatok, munkaterhelés, erőforráskorlátok), a személyközi akadályokat (pl. konfliktusoktól való félelem, mások csalódása) és a kulturális akadályokat (pl. az a régi hiedelem, hogy a tekintély megkérdőjelezése büntethető). Azok a vezetők, akik figyelmen kívül hagyják ezeket az elemeket, eltérést okoznak a megígért és a teljesített között. Nem a törekvés hiánya miatt, hanem az összehangolás hiánya miatt.
Szerkesztőségi vélemény: A számonkérhetőség nem csupán egy eszköz a teljesítmény javítására, hanem egy kultúraépítő elem is. Az a képesség, hogy felelősséget vállaljunk a tetteinkért, és hogy másokat is erre ösztönözzünk, elengedhetetlen a sikeres és fenntartható szervezetek számára. A vezetőknek aktívan kell alakítaniuk a környezetet, hogy az támogassa a nyílt kommunikációt, a bizalmat és a folyamatos fejlődést. Ennek elmulasztása hosszú távon a szervezet hatékonyságának csökkenéséhez és a munkavállalók elégedetlenségéhez vezethet.
A számonkérhetőség nem csak a hibák megbüntetéséről szól, hanem egy támogató és bizalmi kultúra megteremtéséről, ahol az emberek mernek felelősséget vállalni és fejlődni.
Hozzászólások
Szólj hozzá te is!
vagy